Hogyan, melyik kennelből válasszak kiskutyát?

Először is legyen egy elképzelésünk arról milyen kutyát szeretnénk. Milyen neműt, milyen színűt, milyen célra (hobbi, sport, kiállítás, tenyésztés, terápia, stb.). Ezek után érdemes végignézni a magyar tenyésztőket, hogy ki foglalkozik olyan színnel pl. amire vágyunk. Nézzük meg, hogy melyik kennel/kennelek kutyái tetszenek, melyik tenyésztő a szimpatikus. A választás abszolút szubjektív. Érdeklődjünk, mondjuk el a tenyésztőnek, hogy milyen kutyát szeretnénk. Ha kiválasztottuk a tenyésztőt és a kutyát valami konkrét célra (kiállítás, tenyésztés, sport) szeretnénk, mindenképpen kérjük ki a tenyésztő véleményét, hogy ő alkalmasnak tartja e a kutyát az adott célra. A legjobb ha el tudunk látogatni egy-két kiállításra, ahol élőben lehet szemrevételezni mind a kutyákat, mind a tenyésztőket. Érdemes inkább nagyobb CACIB kiállításokra, vagy klub rendezvényekre ellátogatni, mivel ott nagyobb létszámban jelennek meg a fajtát tartók, tenyésztők. (Kiállítások listája a MEOESZ, az AAPKK, és a HCSC klub oldalán.)

​

Mennyibe kerül egy collie kölyök?

A kölykök ára közt elég nagy eltérés lehet, de van egy átlag minimum. Ha 40-60 ezer forintért árul valaki kiskutyát, az nagy valószínűséggel szaporító. Ha nem ad a kutyához törzskönyvet, akkor egészen biztos, hogy az. Pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a törzskönyv nem azért kell, mert az ember feltétlenül kiállítani, vagy tenyészteni akar a kutyával, hanem egyszerűen azért, mert az igazolja a kutya származását. Egy kutya csak és kizárólag törzskönyv birtokában mondható fajtatisztának, törzskönyv nélkül csak collie jellegű kutya lehet. A tenyésztők kontra szaporítók témában már ezer és egy cikk született ,így ezt nem részletezném, de mindenkit sírva kérek: NE VÁSÁROLJON KUTYÁT SZAPORÍTÓKTÓL!  Ne támogassuk őket! Ne vegyünk kutyát tőlük puszta sajnálatból, mert a saját életünket nehezíthetjük meg egy esetleges rossz választással. Szóval a konkrét számok: ma Magyarországon egy kölyök ára kb. 250 - 400 ezer forint között reális. Leggyakrabban 270 - 350 ezer forintot kér egy kölyökért egy tenyésztő. Az ár persze sok mindentől függhet. Ha pl. egy párosítás nagyon értékes, egyedi, kiemelkedő, egy abból származó kiemelkedő minőségű kölyökért jóval többet elkérhet a tenyésztő. Ugyanígy emelheti az árat, ha ritkább színű, nemű kölyköt szeretnénk. Blue merle szuka kölyökre akár 2-3 évet is várhatnak, ráadásul egy ilyen kölyökre több vevő is akad. De ha pl. a kutyának olyan hibája van (pl. harapáshiba), ami tenyésztésből kizárja, de a hétköznapi életében nem okoz gondot, az csökkentheti az árat. Külföldön a magyar árak sokszorosát kérik egy kutyáért. Egy külföldi kölyök átlagban 1200-2000 Euró között mozog, de fordult elő már 4500 Eurós ár is. Ez persze Európára értendő, egy amerikai vagy ausztrál kölyök ára utaztatással együtt könnyen elérheti az 1-2 millió forintot. Ha nem tudunk ennyi pénzt szánni egy kutyára, de ragaszkodunk a fajtához, akkor keressük fel a fajtamentőket (Britpásztor SOS - Brit Pásztorkutya Fajtamentők Egyesülete).

​

Miért annyi az annyi?

Akik nem foglalkoznak a kutyázással napi szinten és tényleg csak egy családi kedvencet szeretnének, -  akivel lehet nagyokat sétálni, akivel a gyerekek labdázhatnak, vagy aki jelez ha vendégek jönnek - gyakran nem értik hogyan kerülhet egy kutya 300 ezer forintba. Mi kerül annyiba? Több leírás is boncolgatja a témát, legtöbbször a szuka vételárát és a napi etetést, oltásokat is beleszámolják. Tekintsünk most el ezektől, hiszen megvenni a kutyát, etetni, oltatni akkor is kell, ha csak társat akarunk magunk mellé és eszünk ágába sincs tenyészteni. Bár tény, hogy a tenyésztők gyakran vesznek külföldről kutyát, ahol az ár (pláne egy hosszabb utaztatással együtt) jóval tetemesebb lehet. Amitől a tenyésztőnek extra kiadásai lesznek egy tenyészkutya esetében: etetés, állatorvosi költségek, szűrések, kiállítási költségek, adminisztrációs költségek.

Ahhoz, hogy a kutya jó formában legyen, jó minőségű táplálékra (plusz táplálék-kiegészítőkre) van szükség, ami drágább lehet a köznapi használatban lévő tápoknál. Nagyon fontos ugyanis, hogy egy tenyészkutya rendkívül jó formában legyen. Erős legyen, egészséges, hogy például egy szukát ne viseljen meg túlzottan a vemhesség és a szoptatás. Ezért a kutya extra ellátást igényel.

A tenyésztők nem annyit járnak állatorvoshoz, mint a legtöbb kutyatartó. Az oltások mellett szűrővizsgálatokra, szaporodásbiológiai, vemhességi vizsgálatokra, valamint egyéb extrákra is sor kerülhet. Egyetlen szűrővizsgálat ára akár sok tízezer forint is lehet. A kutyakiállítási költség bár nem létszükséglet, szorosan hozzátartozik a tenyésztéshez. A kiállítás tulajdonképpen egy önellenőrzés a tenyésztőnek, hogy mi az amit jól lát, jól csinál és mi az amire oda kell figyelnie (mármint a kutyái állapotát, küllemét illetően). Ezen kívül sok más szempontból is fontos. Amire még sokat költ egy tenyésztő az az adminisztráció. Gyakran elhangzik, hogy egy törzskönyv csak pár ezer forint, az nem drágíthatja meg az árat. Egy tenyésztőnek viszont nem csak azért az egy darab konkrét törzskönyvért kell fizetnie, hanem éves tagdíjat fizet, tenyészszemle költséget fizet, alomnevet vált ki, microchippet regisztráltat, és még a végtelenségig lehetne sorolni. Ezekért a szolgáltatásokért mind fizetni kell, és nem egyszer, hanem rendszeresen. Ezek egy tenyésztő általános költségei. És ehhez jön hozzá még az a plusz közvetlen költség, amit egy alom lehozatala, a kölykök felnevelése jelent. A fedeztetés költsége (ami egy külföldi fedeztetés esetén utazással együtt sok százezer forint is lehet), a szuka extra táplálásának költsége, a megfelelő kellékek beszerzése ahhoz, hogy az anyakutya és a kölykök is a legjobb ellátást kapják. És ezeket a tenyésztőnek akkor is ki kell fizetni, ha csak egy vagy két kölyök születik az alomban. Egy alomnál csak a közvetlen költségek elérhetik a több százezer forintot. A reális ár ma Magyarországon egy collie kölyökért valójában legalább 400-450 ezer forint lenne, de ezt a magyar piac nem bírná el. Így a tenyésztők javarészt az európai átlagár alatt árulják a kölyköket.

Egy szaporító mindezekre fittyen hány. Adminisztrációt nem fizet, kiállításokra, tenyészszemlékre nem jár, extra orvosi költségekre nem költ (sokszor még az alap oltások sincsenek meg), és kap a kutya enni amit kap, ha vemhes ha nem. Ez a hanyag hozzáállás, a szabályok be nem tartása mutatkozik meg a kölyök felnevelésénél is. Aminek árát majd a vevő fizeti meg jóval később. Ahogy egy kiskutyát az első pár hétben tartanak, az egész életére kihatással van. A rossz táplálás egészségügyi, a nem megfelelő gondozás, tartás pszichés károkat okozhat egy kölyöknek.

A kennelklub (MEOESZ) és fajtagondozó klubok (AAPKK és HCSC) végigkövetik és felügyelik a tenyésztés teljes menetét. Egy igazi tenyésztőnek - egy szaporítóval ellentétben - minden lépése többszörösen ellenőrzött. Ez a rengeteg procedúra pedig mind a kutyák, valamint a fajta érdekeit szolgálja.

​

Kinek való a collie? Milyen a természete?

A kutyák az emberekhez hasonlóan egyénenként nagyon különbözőek lehetnek. A fajtát bemutató általános leírások nem érvényesek minden egyedre. Pl. nem minden collie rajong a gyerekekért, és nem minden collie utálja az úszást, a vizet. Alapvetően egy nyugis fajta. Elég jól alkalmazkodnak a gazda habitusához, életviteléhez, természetéhez. A collie megfelelő arányban tud aktív és passzív lenni. A lényeg a gazda, mivel nagyon ember-centrikus kutyák. Ha a gazdának kirándulni van kedve, szívesen vele tart, de ha a tv előtt akar heverészi, csöndben melléfekszik vakartatni magát vagy csak egyszerűen bújik kicsit. Kivinni és mozgatni azonban muszáj. A legrosszabbul a tartós bezártságot és a magányt viselik. Ezen kívül elég érzékeny lelkületű fajta, rendesen meg tudnak sértődni. Kis törődés után viszont hamar oldódnak. Érzékeny személyiségük, kiemelkedő intelligenciájuk és fenséges megjelenésük teszi őket olyan arisztokratikus kutyává. A collie olyan embernek való, aki legalább közepes aktivitású, finoman bánik a kutyával, odafigyel a lelkére, és nem okoz gondot a szőrzet karbantartása. A kutya szőre hullik, viszont könnyen takarítható, mert pl. nem fúródik bele úgy az anyagokba mint egy rövid, erős szálú szőrzet. Ez a fajta leginkább a kinti-benti tartást szereti. Igényli a kertet, de a lakást is, pont a gazda közelsége miatt. Csak és kizárólag kertben tartva, a gazda nélkül nagyon elmagányosodik (akkor is ha több kutya van). Lakásban viszont rendszeres sétáltatás mellett jól tartható.

​

Hogyan etessem? Mitől lesz szép a szőre?

Ami a collie szőrminőségét, szőrkondícióját befolyásolja: genetika, táplálás, ápolás. A kutya genetikai adottságain nem tudunk változtatni, de minden más rajtunk múlik. Etethetünk minőségi száraztápokkal (szuperprémium tápok), magas (legalább 80-90%) hústartalmú konzervekkel, vagy akár BARF módszerrel (nyers etetés). A lényeg a minőség, és a jól emészthető, magas tápanyagtartalom. Az olcsó diszkont tápokat és a háztartási moslékkal való etetést mindenképpen mellőzzük! A tenyésztők rendszerint táplálék-kiegészítőket is adnak a kutyáknak a minél szebb, fényesebb szőr elérése érdekében. A táplálással kapcsolatban mindenképpen kérjük ki annak a tenyésztőnek véleményét, akitől vesszük a kutyát! Kérdezzük meg, hogy ő mivel eteti a kölyköt, milyen tápot javasol a továbbiakban. Ugyanez vonatkozik a táplálék-kiegészítőkre is. A leggyakrabban használt táplálék-kiegészítő, a lazacolaj, amit kúraszerűen lehet adni a kutyának. A természetes lazacolaj jót tesz többek közt a szívnek, az immunrendszernek, a bőrnek és a szőrnek.

A collie kölyköt kiskorától hozzá kell szoktatni a fésüléshez, a kozmetikához. Fésülgessük rendszeresen, szoktatásként elég naponta pár percig. A kozmetikáról illetve az ahhoz szükséges kellékéről szintén kérjük ki a tenyésztő tanácsát, illetve látogassunk el a kozmetikai szakboltba (ZANNI), ahol nagyon készséges és szakszerű segítségre számíthatunk. Ha nem szeretnénk, vagy nem tudunk magunk kozmetikázni, keressünk egy jó kutyakozmetikust. A kutyakozmetikai termékekre ugyanaz vonatkozik, mint a táplálásra. A szép szőr titka; a jó minőségű kozmetikai termék. Magas minőségű táplálék, egy kis lazacolaj, egy igazán jó sampon, meg egy kis szőrápoló balzsam, és csillogni-villogni fog a kutya. A bőr rugalmas lesz és jól hidratált, a szőr pedig gyönyörű, erős, és fényes. A kutya fülének, karmának és fogazatának karbantartását inkább bízzuk egy profi kozmetikusra és/vagy állatorvosra.

​

Mennyit kell fésülni a colliet?

Talán ez a leggyakoribb "utca embere" kérdés. Nagyjából minden sétáltatás alkalmával elhangzik két "lesszizés" között. A collie szőre alapvetően durva, ezért nem igényel napi fésülést. A lágyabb szőr-területeken (pl. fülek mögött) gyakrabban kell bontani, mert könnyen filcesedik, de a test nagy része ha havonta egyszer alaposan át van kefélve, és évente kétszer megfürdetve az elég. Persze ha sárban, bogáncsban fetreng a kutya, akkor azt gyorsan ki kell bontani, megtisztítani. Vedléskor (általában évente egyszer) kell gyakrabban fésülni, kiszedni az elhalt szőrt. A vedlési időszak változhat az időjárás illetve a lakóhely függvényében. Míg a kertben tartott kutyák rendszerint a meleg idő megérkezésekor kezdenek vedleni, a lakásban tartott kutyák ezt jellemzően a téli fűtési időszakban kezdik. Ha valaki nagyon nem tud, vagy akar bajlódni a szőrzettel, érdemes kozmetikushoz fordulni.

​

Kell -e nyírni a colliet?

A colliet TILOS nyírni! A szőrt itt-ott ritkítani (pl. füleknél), egyenesre, formára vágni (pl. mancsok, csánk) szabad, sőt kifejezetten ajánlott. De a teljes szőrzet lenyírása kizárólag súlyos egészségügyi esetben lehet indokolt. A collie szőrtakarója nem véletlenül dupla! Van egy alj és egy fedő rétege. A két réteg együttese védi meg a kutyát az időjárás viszontagságaitól, de még az esetleges sérülésektől is. Bunda hiányában a collie védtelen. Tehát csak azért mert azt gondoljuk, hogy a kutyának melege van nyáron, szigorúan TILOS lenyírni! A bunda ugyanúgy a melegtől is védi és ha nagyon melege van egyszerűen levedli a felesleges szőrt. A jól kiszedett vedlett szőr, egy alapos fürdetés, ápolás sokkal kényelmesebb és biztonságosabb a kutyának mint a nyírás.

​​

Mi a kutyakiállítás? Mi a tenyészszemle?

A kutyakiállítást gyakran aposztrofálják egyszerű szépségversenyként, pedig annál azért több. Egy kiállításon tulajdonképpen az történik, hogy egy szakértő bíró elmondja a véleményét minden egyes kutyáról (egyéni bírálat - hogy mik az erősségei, vagy esetleges hibái), olykor tanácsot is adhat az adott kutya tenyésztésbe vonásával kapcsolatban (pl. mire kell odafigyelni párválasztáskor). Minden kutyát alaposan megvizsgálnak állva, és mozgás közben, majd a jelen lévő kutyákat összevetik (összehasonlítják), rangsorolják. Egy kiállítási bírálat a kutya általános adottságairól, valamint a pillanatnyi állapotáról szól. A bírálat arról számol be, hogy aznap a kutya hogy nézett ki, hogyan viselkedett, mennyire mutatta meg magát, mennyire tudott teljesíteni. (A kiállítási bíró nem feltétlen tenyésztője vagy tartója a fajtának. Lehet bármilyen fajtát bírálható, úgynevezett all-rounder bíró.)

Egy tenyészszemle viszont jóval összetettebb. Bár a kutyát bemutató embernek (felvezető) hasonló a dolga mint egy kiállításon, tulajdonképpen ugyanúgy meg kell mutatni a kutyát állásban és mozgásban, a tenyészszemle eredménye jóval többet nyom a latba. Ott döntik el ugyanis, hogy egy kutya tenyésztésbe állítható e vagy sem (vagy esetleg javasolják is, hogy tenyésszenek vele). Egy tenyészszemlén általában több (2-3 vagy akár 4) bíró bírál egyszerre, mindannyian specialistái, tenyésztői a fajtának, igen jól ismerik és pontosan tudják mik az elvárások. A kutyákat sokkal alaposabban kielemzik, mint egy kiállításon. Ezen kívül – a kiállításokkal ellentétben – alaposan átnézik a kutya törzskönyvét is, hiszen itt már nem csak a küllemet, hanem a genetikai hátteret is vizsgálják. Sőt kérhetik a kutya egészségügyi szűréseinek eredményeit is. A tenyészszemlén nem hasonlítják össze a kutyákat egymással, nincsenek rangsorolva és nem csak a kutya aznapi állapotát nézik, hanem a jövőbeni lehetőségeket is, mint tenyészkutya. A bírók itt is adhatnak tanácsot a tulajdonosnak a tenyésztési terveket illetően.

Mind a kutyakiállításon, mind a tenyészszemlén vizsgálják a kutya méretét, felépítését, megjelenését a legapróbb részleteik, az általános állapotát, mozgását, viselkedését. A tenyészszemlén ezeken kívül figyelik az esetleges öröklődő betegségek jeleit is.

A kutyakiállítás nem kötelező. A tenyésztő dönti el, hogy mennyit jár kiállításokra, akarja e vinni a kutyát vagy sem. De a tenyészszemle minden olyan kutyának kötelező, akivel ma Magyarországon tenyészteni szeretnének.

​

Mik a fajtaklubok?

A fajtaklubok javarészt az adott ország kennelklubja alá tartoznak. A piramis valahogy így épül fel: Nagy Britannia, mint anyaország adja a fajtastandard-et, ezt elfogadja és tagországaira is kiterjeszti az FCI (Fédération Cynologique Internationale, a világ egyik legnagyobb kutyás szervezete), ennek folytán a magyar kennel klub (MEOESZ - Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége) is, mivel mi is FCI tagország vagyunk. Egy adott fajta gondozásával pedig a fajtaklubok vannak megbízva, akik a MEOESZ alszervezetei. Magyarországon jelenleg két olyan fajtaklub van, ahol a hosszúszőrű collie állományt gondozzák, felügyelik a tenyésztést, ez az AAPKK (Angol és Ausztrál Pásztorkutya Klub Egyesület) és a HCSC (Hungaria Collie Sheltie Corgi Tenyésztők Egyesülete) Klub. A fajtagondozó klubok szervezik például a klubkiállításokat, tenyészszemléket, vagy állítják össze és tartatják be a tagjaikra vonatkozó tenyésztési szabályzatot.